Fellázadtam....

nem megyek több orvosi vizsgálatra, ha kerékbe törnek se!!!!!!!

A múltkori beutaló-halmazból csak a szemészet maradt, mert akkor az orvosok  - mint azt a betegirányitó közölte - konferencián vettek részt, a rendelés pedig szünetelt. Egészen e hét közepéig.

Gondoltam, hátha péntek délelőtt nem sokan választják maguknak ezt az elfoglaltságot, végülis nem is tévedtem, négy ember várakozott előttem, reggel 1/4 10 volt.

Szólitanak, bemegyek, kezemben a dzsekim, kabátom, sapkám. (Már a múltkor irtam, hogy az épületben iszonyúan fűtenek, plusz még a harmadik emeleti ablakokon ömlött be a napfény. Pulóverben is diszkréten folyt rólam a viz.)

Ahogy beteszem a lábam az ajtón, rámszól egy nő (vagy az orvos, vagy az asszisztens) hogy:

- Miért nem adta le a kabátját a ruhatárba??!!!!

- majd rögtön utána:

- Ott egy ágy, oda tegye le a cuccait!!!!

Ösztönösen fordultam a kéz irányába, de újabb hang téritett magamhoz:

- Mostmár ketten mutatjuk!!!! Ott az ágy, oda pakoljon!!!!!!

(megtettem.)

- Ide pedig üljön!!!! - hangzott az újabb verdikt.

Leültem.

Kezdi a hölgy nézegetni a monitort.

-ÁÁÁÁ... cukros is.... gratulálok. Mióta???

- Mondom, kb. négy vagy öt éve-

- Inzulinos vagy gyógyszeres????

- Válaszolok, hogy egyik se, növényi vitaminokkal és sporttal tartom karban a cukromat.

- Úgy. - csattan fel. És... mennyi a cukra ????  ÁÁÁ .. látom, a vérnyomása is magas!!!!!! Szedi a gyógyszert????

Hebegek, hogy tudtommal nem magas a vérnyomásom, gyógyszert se szedtem rá soha, de oda se figyelve rá, jön az újabb kérdés:

- Szemüvege?????

Na, végem, lenn hagytam a kocsiban.

- M a g a     s z e m ü v e g    n é é é é l k ü l   j ö t t    e l    ???????

(El tudjátok képzelni ezt a hangsúlyt?????)

Mondom, igen..... illetve, már csak sutyorgom, és mondom, hogy bocsánat, de ez tényleg nem jutott eszembe, miután utcán nem hordom, csak autóvezetés közben.

Rámteszi azt a bigyót, amivel nézni kell a táblát, majd utasit, olvassam a betüket. Igenám, csakhogy elfelejti bekapcsolni a világitását, igy egy percre tényleg azt hiszem, hogy megvakultam, mert semmit se látok...

Aztán ahogy felvillan a neon, olvasgatom ... az alsó sort sose sikerült még, akkor sem, amikor nem voltam szemüveges...

Na jó - mondja-- akkor most becseppentek a szemébe, szépen kimegy és várakozik a folyosón fél óráig, amig kitágul a pupillája...

Úristen - gondoltam - ez meg mi...

Ahogy tanácstalanul néztem, megismételte az előbbit, majd közölte, hogy szemfenék-vizsgálatot fog rajtam végezni, ehhez kell a pupilla tágulása....

Ó mondtam-- azt most ne-..--

Nem ér rá?????? - kérdezte a nő olyan hangon, mintha azt kérdezte volna, kit öltem meg legutoljára...

Hát jó... akkor lehet egy előre egyeztetett időpontban is  - amikor ráér  - utóbbi szót megnyomta jó erősen...

Tényleg nagyon halkan mondtam, hogy jó.. akkor a jövőhétre ha kaphatnék egy időpontot... reggelre..

Csak tiztől lehet!!!!! - mondta, és hozzátette: de ugyanúgy be kell ám jelentkezni a recepción!!!!! És számitson rá, hogy legalább százan lesznek!!!!!!!!!

Az utóbbi mondatot már futtában hallottam az ajtóból. Kezembe nyomtak még egy sajtcetlit (olyasmit, mint amire a kocsmában szoktuk irni a fogyasztást) de mint utólag megnéztem, se időpont nincs rajta, se semmi, csak valami kriksz-kraksz arról, hogy "szemvizsgálat"...))))

Namost, ha nem volt még magas vérnyomásom, meg magas cukrom, ezektől biztos kialakul...))))

Meg fogom beszélni a háziorvosommal, hogy ha nagyon ragaszkodik ehhez a vizsgálathoz, inkább elmegyek valamelyik magánrendelőbe, csak ide ne küldjön mégegyszer..)))

Komolyan mondom, ha valakinek semmi baja, itt biztos kreálnak neki egyet..-kettőt... kezdem tényleg sajnálni azokat az embereket, akik valamilyen okból kifolyólag rendszeresen kénytelenek szakrendelőkbe járni..))))

Tovább »

Új szelek...

fújnak nálunk nyugatabbra is.

Meséli ismerősöm, hogy bő egy hétre sielni mennek családostul - Ausztriába.

A panzióban, ahol megszállnak majd, előre közölték a szoba lefoglalásakor, hogy ételt nem kérnek, visznek mindent (!) magukkal.

A család  - kibővitett létszámmal - már előre megállapodott, hogy ki mit visz. Őrá - ismerősömre - a csülkös bableves jutott.

Csülkös bableves???? - hüledeztem. Dehát, az egyrészt kényes, másrészt melegiteni kell, és egyáltalán...

ÓÓÓ - válaszolta - ez nem probléma, ezt is megbeszélték az ottaniakkal, a többiek is mind-mind valamilyen finom, magyaros készétellel indulnak útnak.

-- És a panziós ??? Ezt elfogadta???  - hitetlenkedtem.

- Persze - volt a válasz.- Meg se lepődött!!!

(Hiába, változik a világ. Igaz, régen volt, de én még emlékszem rá, hogy ahol mi megszálltunk, még konnektor se volt a szobában, hogy nehogy a vizforralót be lehessen dugni, kávéfőzésügyileg... és nemcsak a spórolászat okán, hanem azért is, mert akkor még az erős kávé divott itthon, el se tudtuk képzelni a gyengébb változatot..)))

Azért ezen úgy eltűnődtem kicsinyt. Lehet, hogy itthon is az fog következni, amit már viccesen mondogatunk egy ideje, hogy ha bejön egy vendég  (véletlenül....) kér egy poharat, hogy megihassa a magával hozott sört????? Vagy, még rosszabb, netán nekünk kell majd valamit kitalálni, hogy egyáltalán leüljön ott?????

Mindenesetre, jelzésértékű az a kép is, amit valamelyik nap feltettem, a nagy júesszé egyik útszéli kajáldájáról. Ahol az volt, láttam a többit is, rá is kérdeztem: véletlen, hogy mind üres???? Jött a válasz, nem, tényleg igy van: ott is alig lézeng benn valaki..))))

Szép, új világ...)))))

Tovább »

NYÚ(l)JAAAAAA

Pár hónappal ezelőtt Dombildi irt egy posztot, sütött-főzött, szerepelt a bejegyzésben az a szó, hogy "nyúja"

Rá is kérdeztem tüstént, mijaz, nem kell szégyellni, hát én se tudhatok mindent....

Ildi válaszolt, irta, hogy a disznóvágáskor kapott oldalas rész, ami a dagadóból kimarad... valahogy igy, ha nem, majd kijavit.

Szóval, pont a környékén, mikor ez történt, szól nekem az egyik árus a piacon, hogy a hétvégi disznóvágásból maradt egy kis ez-az, többek között egy "nyúja", kérem-e.

- Persze! - vágtam rá azonnal, és baromi büszke voltam magamra, hogy nahátmáréneztistudom, mijaza nyúja.

Megvettem még tőle pár csomagot, mindre külön-külön rá volt irva az ára, ha jól tévedek, erre az ominózus csomagra épp 8oo ft.

Betettem a mélyhűtőbe.

Valamelyik nap székelykáposztát kért az egyik vendég. Gondoltam, pont itt a jó alkalom, előveszem ezt a "nyújás" zacsekot. Tudvalevő, hogy a káposztába nagyon jó, ha van egy kis csontos husi is,...

Másnap reggel gondosan nekiálltam a főzésnek, veszem elő a zacskót: hát, egy kb. félkilós, vagy még akkora se, csontos, porcogós húsdarab volt benne... inkább kövér, mint sovány hússal...

Sebaj, gondoltam, gyorsan feldarabolom, rá a hagymára, pörköltnek, aztán jöhet a káposzta.... de meg se tudtam mozditani, se késsel, se a klopfoló éles részével... annyira kemény volt ez a csontos - porcogós izé....

Na, most aztán mit tegyek... 1o óra, délre ebédnek kell lenni.... hogy lesz ebből székelykáposzta????

Ahol nagy az inség, közel a segitség  (mindig), s bár a piacon hentes nincs, szerencsémre a saját hűtőmben akadt egy darab tarja, azt csontoztam ki, hát nem pont abba való, de ... szükség törvényt bont... gyorsan feltettem, aztán mellé a nyúját is, ha már..))))

Kuktát használtam természetesen, mert sürgetett az idő..)))

Szerencsére a "nyúja" darabról lefőtt az összes hús, könnyen kiszedhettem a csontot és a porcogókat. Utóbbiból még maradt pár, de .... úgy tálaltam fel, hogy eleve szóltam: vigyázzanak, nyomokban csontdarabokat tartalmazhat...)))

Végülis: minden jó, ha a vége jó.

De ...

Mégis mi a tanulság?????

Aki nem tud arabusul.........

Tovább »

Én megpróbáltam...

a tőlem telhetőt.

Mikor .... kibővült a blogtér, és hozzám kommenteltek az újak, szivesen és szeretettel fogadtam őket, miért is ne.

Nem kellett volna, ma már látom, mert azonnal rámzúdult az ellentábor meg az ellentábor ellentáborának haragja, és zúditották rám ezerrel, hogy kit miért nem és miért igen és mi történt és kinek kije kit szidott, stb.stb.

Privátban is megkaptam a felvilágositásokat, természetesen olyan személytől, akit ugyanúgy nem ismertem, - merthát honnan is ismertem volna - mint az összes többit.

Nagy hibám,   - de emberből vagyok - hogy ha valakit be akarnak mocskolni előttem, akkor csakazértse hagyom magam. Ki tudhatja, hogy mi áll minek a hátterében, ki kinek miért és miért nem szimpatikus, miért kellene nekem állást foglalnom bárki ellen vagy mellett.

De hiába, nem ment. A mai napig van pár ember, akit bár kitiltottam a blogomból, megtalálnak amerre megyek - mások blogjába - és azonnal kezdik irkálni a mocskot, a szennyet, olyan stilusban, hogy az ember csak hüledezik, amikor olvassa. Persze, nem reagálok rá, de attól még tény a tény.

Aztán van olyan is, aki egész nap itt ül a gép előtt, s mivel már egy ember kivételével senki nem szól hozzá, (az is csak úgy, amikor az ő blogjába megy ájtatoskodni ) - a saját blogján mormolja mint sajátságos imát a másokat való szidalmazást, kigúnyolást, majd vált egyet, s nekiáll a szeretetről papolni.

Nem megy, hiába. AZistennek se. Ha véletlenül elkezdünk normálisan beszélgetni egy témáról, azonnal odajön két három "ember", hogy elrontsák a hangulatot. Ők igy érzik jól magukat.

Pár hete beszélgettem egy régi bloggerrel telefonon. Azt mondta, azért hagyta el a blogteret, mert erre nem kiváncsi. Hiába akart semleges maradni, őt is zavarták a megjegyzések, intrikák. Elment. Most máshol blogol.

Nem tartom szerencsésnek azt sem, hogy a "régi blogteresek" is egymásnak estek az újak támadása miatt. Hiszen mindenkinek kell adni egy esélyt. Néha kettőt is. Ha egyikkel se tud élni, le kell vonni a következtetést.

Azonkivül, azt is látni, hogy nem fogják abbahagyni. Valamilyen rejtélyes oknál fogva előrángatják újra és újra a valós vagy vélt sérelmeiket, amelyek már folyóból tengerré duzzadtak, és egyre válogatottabb sértésekkel megtüzdelve csak mondják és mondják...))))

Kár.

Tovább »

Ez a kép....

Tovább »

Örömmel tapasztalom....

hogy minden kiderül itt, előbb, vagy utóbb.

Legalábbis, a figyelmes olvasók számára....)))))))

Tovább »

Telepátia....

márpedig van.

Persze, lehet, hogy nem is kételkedik senki benne.

A telepátia.. teljesen független attól, hogy kivel mikor találkoztál utoljára. Bizonyos emberek között működik mindig. Másnál meg esetleg  - sosem.

Takaritok ma hátul a konyhában. Afféle nagytakaritás, mindent le, letöröl, eltöröl, helyrerak.

Az evőeszköztartóban egyenként helyezem el a kanalakat - villákat---- amikor eszembe jut valaki, aki egyszer erről irt nekem, --- hogy ő szeret mindent a helyére rakni, mert ... onnan akkor biztos ugyanúgy elő tudja venni...

Ahogy ezt végiggondolom, hatalmasat dörren valami a mosogató felől.

Egy vágódeszka.

Vette az adást...))))))

Tovább »

Ötletelésből elég...)))

Ha igaz ez a legújabb hir, hogy a rendszámtáblákat ki kell cserélni.... nekem van egy javaslatom.

Maradjon minden úgy, ahogy van, számolják ki, hogy mennyivel tartozunk - autónként - fizessük be, és hagyjanak minket békén.

Ha muszáj.

Merthogy.

Képzeljétek el, el kell majd menni, a rendszámtáblát leszereltetni. El kell majd menni, az újat felszereltetni. Előbb egyáltalán, el kell menni az újat megvenni. Hova is???? 

 El kell menni új forgalmi engedélyt kiállittatni. Ahogy én a hivatalt ismerem, ez utóbbi minimum egy, de inkább két órát fog igénybe venni. Ha mindenki egyszerre megy, akkor többet is..))))

Aztán. Ott lesz az a rengeteg régi rendszámtábla. Mit csinálnak vele???? Bezúzzák????

Ki fogja legyártani az újakat???? Megint valami "csókos"?

A hir egyébként, amit a rádióban hallottam, úgy szólt, hogy kiszámolták az okosok, mennyi (többlet) bevételhez jutna igy az állam.

Hát még, ha nem is kéne csinálni hozzá semmit....

Na?????????????

Tovább »

Az ir marhahús és a magyar macska

Van egy tüneményes idős hölgyvendégem. Boldog házasságban él, de hárman birtokolják a lakást: van egy macskájuk.

A macska ... a központi téma. Mindketten imádják.. A háziasszony lábánál alszik  - bár természetesen külön fekhelye is van - , pár éve megállapitotta egy állatorvos, hogy valamilyen macskabetegségben szenved, ezért különleges diétát kell kapnia.

Nos, ennek a különleges diétának egyik alap-pillére a nyers marhahús. Szinhús, persze.

Amig volt hentes a piacon, az már tudta, hogy a marha-szinhús nyesedéket félre kell tenni, mert ez a hölgy elviszi a macskájának.

De - megszűnt a hentes.

A hölgynek nagyon fájós a lába, ezért nem tud és nem is szeret messzire gyalogolni. Aztánmeg, nem is szivesen teszi ki magát ismeretlen hentesek megjegyzésének... ezért  a madaras áruházban vásárolt legutóbb marhahúst - ott előre van csomagolva kisebb darab is. Rá volt irva, hogy "ir marha"

Vitte haza nagy boldogan, adta oda a macskának.

Az ránézett, elforditotta a fejét, és sértődötten elvonult a konyha sarkába.

A hölgy azt hitte, hogy csak a szokásos napi hisztit adja elő, amikor túlságosan elhanyagoltnak érzi magát, vagy ilyesmi, hát megpróbálkozott a hús kinálásával később is.

De a macska bizony nem ette azt meg. Ahányszor csak kinálta neki, elforditotta a fejét, sőt, azt mondja, még nyávogott is valamit, mintha csak azt mondta volna, hogy vidd már innen ezt a vacakot.

A húst természetesen emberi fogyasztásra csomagolták be és adták el.

Az ára is meglehetősen borsos volt.

Mi ebből a tanulság????

Mielőtt enni kezdenénk valamit  --  kóstoltassuk meg a macskával......

Tovább »

Szerdán - a kérdésekről...))))

Kiváncsi vagyok, van-e olyan jogszabály, ami eőirja, hogy milyen kérdésekre kell válaszolnia egy boltosnak.

Vagy egy kocsmárosnak.

Történt, hogy bejött ma majdnem rögtön nyitás után egy nő, hogy ő egy "kérdezőbiztos", felmérést végez, adjam meg tüstént nevem, adószámom, meg a bélyegzőm.

Nézek rá,... mivégre?????

Azt mondja, ne tartsam fel, ez neki a munkája, végezzünk gyorsan, egy pár kérdést kell feltennie, aztán ennyi.

Mondom neki, hogy drága hölgyem, én se az adószámom nem adom meg Önnek (mert mire fel), se a bélyegzőmet....)))

Erre mondja, hogy jó, akkor kér egy kávét, köteles vagyok blokkot adni, azon pedig rajta vannak az adatok..))

Milyen igaz.

Kávé lefő, adom, blokkolom, kérdez:

- Mióta csinálja ezt az üzletet???

- Árusit-e cigarettát?????

(fontos kérdés. főleg most, amikor már nem is lehet dohányozni. sok hely csak azért tartott, - ha tartott - hogy ha a kedves törzsvendégnek pont ott fogyott el a cigije, ne kelljen elmennie máshová. de mellettem ott egy közért...))))

- Milyen sört árul???

(Mondom neki, hogy miután Ászok-kal szerződtem, hát az ő termékeit. Erre néz rám, hogy ő nem tudja, mik azok. Mondom, nem baj, csak irja be, majd tudja az, aki kérdezi. Vagy nem.. de akkor minek kérdi??????)

Végezetül alá kellett irnom, hogy nem adok bélyegzőt. Valami olyan szöveget irt, hogy Sz.H.Zs. bizalmatlan, és bélyegzőjét nem hajlandó használni.))))

Nekem is lett volna pár kérdésem, de nem hozzá....)))))

Tovább »

Kedd: SZTK nap

Tegnap szóltam a korábban járó (értsd ezalatt 9- és 1o óra között) vendégeimnek, hogy ma biztos később leszek, mert mostmár halaszthatatlanul el kell végeztetnem a jogositványom meghosszabbitásához szükséges vizsgálatokat.

Úgymint: laboratórium, EKG, szemészet.

Gondoltam, 8-ra odaérek,... addig már talán lemegy a reggeli csúcs.

Tévedtem.

A 8-ból fél kilenc lett, (9-ig lehet menni a laborba), 43 ember várakozott előttem.

Az EKG-hoz szintén számot kellett kérni, mondta a hölgy, hogy nyugodtan menjek előbb a laborba.. pont bele fog férni.

Szemészet???? Az nincs. Konferencián vannak az orvosok  - tájékoztattak - majd bő egy hét múlva indul a rendelés.

Fel hát a laborba. Issszonyatos tömeg. .... és .. ismét szembesülni vagyok kénytelen azzal a ténnyel, hogy a reggeli fürdés (vagy .. urambocsá' mosakodás) még mindig nem sokaknak szokása.

Páran hangosan morognak... egy nő káromkodik...)))

A "nővérkék" vidámak. Külön megjegyzem, hogy az egyik  - látva a földön egy elhullajtott szemetet  - lehajolt érte, felvette és bedobta a szemetesbe. Közben  - azt hittem nem jól látok, de jól láttam  - két hatalmas, nyárról ittmaradt légy körözött a levegőben..))))

A WC????? Jujj. Csak azért nem lettem rosszul, mert előre megbeszéltem magammal, hogy nem nézek, nem szagolok, nem foglalkozom semmivel, ezt muszájjjjj)))))

Amig vette tőlem a vért a hölgy, bájosan beszélgetett egy kolleganőjével. Nem tudom miről, mert kinéztem az ablakon. Viszont, úgy belémbökött, hogy még most is érzem a helyét...

EKG.

A beutalóra természetesen ráirta a háziorvos, hogy "jogositvány meghosszabbitása miatt."

Behivnak, odaadom.

Kérdés:

- Mi a panasza????????

(Mondtam, semmi. - innentől csak az volt a gond, hogy a vastag harisnya akadályozta a műszert a mérésben. Erre nem gondoltam.)

Az épületben egyébként úgy fűtenek, hogy mindenkiről a viz folyt. Természetesen, miután hóesés volt reggel, valamennyi "betegen" vastag télikabát, sapka, kesztyű..))) Szorongattuk ott a kezünkben, a táskával együtt..)))

Még szerencse, hogy ilyen szeánszokra csak ötévenként egyszer kell menni. Merthogy, különben engem ilyen helyen nem találni, az TUTI....))))))

Tovább »

Hétfőn - az irigységről

Elolvastam Kata blogját.

http://alkeszi.blogter.hu/489937/ronin_ijedteben_kikapcsolta_a_telefonjat_d

Az irigységről van benne szó, többek között.

Nos, szerintem az irigység egy tulajdonság, teljesen független attól, hogy kinek mije van, pénze, vagyona, ruhája..))) Aki irigy, az irigy. Betegségnek is hivhatnám akár, akkor se járnék messze az igazságtól.

Egyszer, nagyon régen, volt egy kolleganőm. Igazából ő megsértődött volna, ha ezt a szót használom rá, hisz mindössze annyi történt, hogy egy munkahelyen dolgoztunk, ő befutott volt, én kis kezdő.

Naiv is persze, függetlenül attól, hogy pofát tudtam nyitni rendesen, ha arra volt szükség.

Ő akkor már gyönyörű családi házban lakott, - én egy szoba - konyhás szükséglakásban.

Én alkalmi áruházakból öltözködtem, meg a bizományiból (használtat sose vettem, de annak idején volt ott sok új holmi is, exportból visszamaradt meg divatbemutatókon viselt..)))  - ő márkás cuccokat hozatott a férjével nyugatról.

Akkor volt divat a kockás szoknya, neki igazi volt,  én úgy varrattam egy barátnőmmel. 

Kaptam egy használt  "kispolskit", azon tanultam vezetni, kellett, mert sokat járkáltam ide-oda napközben.

Neki meg már akkor is nyugati autója volt.

Egyszer valami céges bulin úgy hozta az élet, hogy egymás mellé keveredtünk. Hogy az ital miatt volt-e őszinte, vagy másért, már ki nem derül, de azt mondta nekem:

- Mindig figyelem, mit csinálsz, miben jársz, hogy viselkedsz. Nem birom elviselni, hogy néha úgy érzem, jobb vagy nálam...)))

Én hüledezve hallgattam.

Akkor jöttem rá, hogy ez egy .. betegség. Egy kin. Akit az irigységgel megvert a teremtő, saját magát emészti, minden idegesiti, ha úgy gondolja, több, mint ő, vagy más, mint ő, és mégis....))))) Lehet akármilyen gazdag, azt figyeli, ki a gazdagabb.. lehet akármilyen szép, azt figyeli, ki a szebb.. és sorolhatnám..)))

Sajnálatos, de ... azt hiszem, ez az igazság.

Tovább »

...))))))

Tovább »

Igazságot.... azt akarok..))))

Két eset.

Az egyikben.... a nagyon idős, (túl a hetvenen..)) anyuka készfizető kezesként aláirt a lányának. Évekkel ezelőtt. A lány nem fizetett. A mamát veszik elő. Nyugdijának 33 %-át simán le fogják vonni. Mondani se kell, a nyugdij eddig se volt elég a rendes életre. Most a mama azt mondogatja, hogy kibirja. Mindent kibirt eddig. Úgyse él már soká...

A másik... hirtelen, váratlan lebénult egy férfi. Ahogy kell, úgy hagyta őt szépen ott mindenki. Valamikor Erdélyből jött át, itt rokona nincs. Volt felesége inkább ott tesz keresztbe, ahol tud. A fia... azt irta neki, mikor megtudta az esetet, hogy "ott dögölj meg, ahol vagy..."

A két esetet egy ügyvéd képviseli. Azt mondja nekem az ügyvéd, hogy ne itélkezzek. Nem tudhatom, mi áll a háttérben. Meg hogy, mindenkinek van kitől tanulnia. A gyerekeknek is... Meg, hogy bonyolult az idáig vezető út...))

Igen. Valóban.

Csakhogy... én azt gondolom, van IGAZSÁG.

iGAZSÁG,  ezen a Földön.

Akárhogy is viseltetnek irántad, irántam, ha ugyanúgy vágsz vissza, ugyanolyan vagy.

Különösen igaz ez szerintem akkor, ha szülő-gyerek kapcsolatról van szó.

Nem tudok olyan indokot (okot) amikor gyerek megtagadhatja szülőjét, akármit is vétett esetleg ellene. Hány olyan állami gondozásban felnőtt ember van, aki bármit megtenne, hogy megtudja, ki az, aki a világra szülte, és megismerhetné..)))

Emberiesség, azt gondolom, mindig, mindenek előtt.  Ha meglátunk egy sérült állatot, mindenkiben azonnal feltámad a segithetnék. Miközben, itt vannak köztünk emberek, akik sokkal  jobban rászorulnának ..))))

Tele van a net, minden a nagy szeretettel..)))

Aztán a valóság..))))))

Milyen más tud lenni..))))

Tovább »

Kedvencem volt..)))))

valamikor.

Most találtam meg.

Tovább »